ESG-stratégiát hirdetett a magyar szuperbank
Környezetvédelmi, társadalmi felelősségvállalási és vállalatirányítási, azaz ESG-stratégiát hozott létre a Magyar Bankholding – közölték.
Környezetvédelmi, társadalmi felelősségvállalási és vállalatirányítási, azaz ESG-stratégiát hozott létre a Magyar Bankholding – közölték.
Az energiahatékonyság mára politikai, illetve más szinteken is kiemelt témává vált, Dr. Palkovics László, a Technológiai és Ipari Minisztérium minisztere a hazai energetikai kihívásokról, valamint a kormányzati célokról tartott előadást a Huawei Tech4Green – Digital Power Summit konferencián. Az is kiderült, hogy mekkora összegű állami támogatás várható a következő hetekben az energiatárolás piacán.
Olyan gyors az elektromos járművek elterjedése, hogy évente egészen más becslések születnek a pár éven belüli EV számokat illetően. Egy éve még körülbeül 14 millió értékesített elektromos autót becsültek előre 2025-re vonatkozóan, ma már a várakozások szerint több mint 20 millió lesz az eladások száma három év múlva. Világszerte a teljes elektromos személygépjármű állomány így már a 80 milliót fogja súrolni 2025-ben, de még így is lesz tennivalója az országok kormányainak, hogy 2050-re megszüntessék a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátást. A BloombergNEF legújabb eletkromos közlekedésre vonatkozó előrejelzéséből a következő évek változásait foglaltuk össze, tekintve, hogy még ezeknek a becslése is trükkös, a hosszú távú becslések pedig még több bizonytalanságot hordozhatnak.
Szeptember 6-án az ország legjobb „zöld” projektjeit díjazzuk a Sustainable World konferencián összesen 5 kategóriában. A „Green Awards” különböző kategóriáit 2022-ben indítjuk elsőként útnak, a Magyar Bankholding, a Solar Markt, a PwC Magyarország, és a Portfolio Csoport közös támogatásával. A díjakra azon vállalatok képviselőinek a jelentkezését várjuk, akik büszkék a vállalat tevékenységére, eddigi eredményeire, egy adott programjára vagy innovációjára. Jelentkezz a vállalatod nevében, vagy jelöld partneredet, ügyfeledet!
Nem volt teljes egyetértés Magyarország energiastratégiáját illetően a napokban zajló Klímasemlegesség 2050 Konferencián. A szakértők eltérő mértékben támaszkodnának a különböző lehetőségekre: az atomnergiára, a gázra, a napenergiára, vagy az egyéb megújulókra a jövőben. Az elhangzottak alapján, a várható energiapiaci változásokat, a háború hatásait és a magyar vonatkozásokat foglaltuk össze, kitérve arra, hogy miért nem lehet egyszerre megszabadulni az orosz függőségtől, biztosítani az olcsó energiaárat és fenntartani a klímasemlegességi célokat. Valamiből engednie kell Magyarországnak is.
Az ukrajnai háború sokkolta az egész EU-t, de különösen a közép- és kelet-európai régiót. Az új helyzet egyik következményeként az EU zöld megállapodása, a Fit for 55 csomag is útvesztőbe kerülhet legalább átmenetileg, valamint a fenntartható finanszírozás menetrendje is megingott - nem utolsósorban azért, mert újra kell gondolni Európa orosz gáztól való függőségét és az orosz vállalkozásokkal való gazdasági összefonódását. Van elég idő az EU zöld megállapodását a közép- és kelet-európai régióban működőképessé tenni? Mit változtatott meg a háború a zöld átállásban? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek az Egyensúly Intézet partnerségében zajló CEE Sustainable Finance Summiton a szakértők.
Az épített környezet, különösen az épületek, 40%-kal járulnak hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz, ez az arány elég súlyos ahhoz, hogy azonnali és drasztikus változtatásokat kényszerítsen ki a piaci szereplőkből. Vannak már létező gyakorlatok, amelyek igazán fenntarthatóvá tehetik a kivitelezéseket, fejlesztéseket, végső soron pedig az üzemeltetést, illetve ha az épületek teljes életciklusát nézzük, akkor egy évtizedekkel későbbi bontást, átalakítást is. A tudás és a technológia eljutott arra a szintre, hogy aki igazán akarja, az elérheti az ingatlanszegmensben a klímasemleges működést. Az építkezések és az ingatlanfejlesztések során alkalmazott konkrét gyakorlatokról, a zöld építőipar hazai helyzetéről, a legnagyobb kihívásokról és az ezekre adott megfelelő válaszokról beszélgettünk Schmidt Andrással, a zöld ingatlanprojektjeiről híres ingatlanfejlesztő, a Skanska Magyarország fenntarthatósági vezetőjével.
Lemondott tisztségéről a DWS vezérigazgatója azt követően, hogy tegnap a rendőrség és a felügyelet tagjai ellepték az irodákat a greenwashing kivizsgálása miatt – számol be a hírről a Financial Times.
Hosszú távon megtakarítást, kisebb energiakitettséget és versenyelőnyt is jelent Magyarországnak a klímasemlegességhez szükséges beruházások támogatása. Hatalmas költségekről van szó, de egyértelmű, hogy az egész világ a megújuló és zöld energia, az elektrifikáció, illetve a zöld hidrogén alkalmazásának az irányába tart, amiről nem szabad lemaradnunk. A McKinsey új tanulmányának a bemutatóján többek között az energiaszektor átalakulásáról, a zöld programok finanszírozásáról, és várható kormányzati beavatkozásokról is szó volt.
„Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet, de ez várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további beruházást fog igényelni a következő 30 évben” – áll a McKinsey legújabb, „Klímasemleges Magyarország” című riportjában. Kétség sem fér hozzá, hogy jelentős összegről van szó, Magyarország egy teljes egész éves GDP-jét is jócskán meghaladja, ugyanakkor számos pozitív megtérülést is eredményezhet. Az éghajlatváltozással járó negatív hatások elkerülése mellett például az egyes szektorok költséghatékonyabb működését, vagy a jelenleg kifejezetten hangsúlyos energiapiaci kitettségek visszafogását is előirányozza egy ilyen mértékű beruházás. A riport legfontosabb elemeiről a McKinsey szakértőit, Jánoskuti Leventét, a cég budapesti Irodavezető Partnerét, Havas Andrást, Partnert, valamint Békés Mártont, Associate Partnert kérdeztük.
Ma reggel razziát tartott a német rendőrség a Deutsche Bank vagyonkezelőjénél, a DWS-nél, illetve bank irodáinál is, mivel a vád szerint greenwashing folyik a pénzintézetnél - számol be a hírről a Financial Times.
A World Green Building Council bemutatta az első olyan uniós szintű szakpolitikai útitervet, amely az épületek és az építési folyamatok teljes életciklusra vonatkozó dekarbonizációjának felgyorsításával foglalkozik.
Az éghajlatváltozás Európa erdeit is kihívás elé állítja: a gyors ütemű felmelegedéshez egyes fafajok már nem tudnak alkalmazkodni, így az erdészet feladata, hogy aktív beavatkozással segítse az erdők fennmaradását. Ebben kaptak tanácsot és iránymutatást május 23-27 között a francia Országos Erdészeti Hivatal szakértői, akik a zöld szellemiségű Soproni Egyetem és a magyar erdőgazdaságok klímaváltozásra tett reakcióira, gyakorlati erdőgazdálkodási stratégiájára voltak kíváncsiak a hazánkba tett látogatás során.
Szűkös energiaforrások, az EU-s átlagnál jóval alacsonyabb megújuló energia arány, többségében fosszilis tüzelőanyagot használó háztartások, rossz energiahatékonyságú épületek, egyre szennyezőbb közlekedési szektor és alacsony hulladék-újrafeldolgozás. Ezekkel a dicséretnek egyáltalán nem nevezhető állításokkal jellemezhető hazánk helyzete a zöld átállási folyamatban, az Európai Bizottság néhány napja kiadott, Magyarországra vonatkozó elemzése alapján. Lényegében nincs olyan szektor, ahol Magyarország éllovas, vagy legalább jól teljesítő lenne, ami hosszú távon versenyképességi és gazdasági szempontból is komoly problémákat eredményezhet az országnak, vagyis a sor végén nekünk, itt lakóknak. A külföldi tőke, a cégek, a források már nem kérnek azokból az országokból, ahol nem tudnak zöld beruházásokat indítani, de a jól teljesítő gazdaságra vonatkozó vágyaink mellett, az orosz gáz és olajtól való kitettségünket sem ártana minél hamarabb csökkenteni az ipar, a közlekedés, vagy az energiaszektor zöldítése által.
A világ óceánjainak műanyagszennyezését elemezték ausztrál tudósok, és azt fedezték fel, hogy még a civilizációtól legtávolabbi zugokban is megtalálhatók a mikroszemcsék.
Egy ipari ipark helyett, egy norvég erdőben kapott helyet a Vestre kültéri bútorgyára, a 6500 négyzetméteres építmény egyben egy passzív ház is, ami zöldtetővel napelemekkel, valamint hulladék újrahasznosítási lehetőségekkel is fel van szerelve, hogy ezáltal egy igazán zöld és fenntartható gyártóegység jöhessen létre. A projektet az Építészfórum mutatta be.
Az elektromos közlekedés közelgő térnyeréséről és boomjáról sokszor beszélünk, nem ártana ehhez azonban alapanyag is. Az elektromos autók piaca szinte kielégíthetetlen keresletet támaszt a lítium iránt, a csodafém ellátási válsága azonban megkérdőjelezheti a közlekedés gyors elektrifikációját. A Bloomberg öszefoglalta a lítiumpiac legnagyobb gondjait, illetve azt is, hogy milyen lehetőségek vannak, amik hosszabb távon talán ki tudják húzni a csávából az elektromos közlekedési szektort és az akkumulátorgyártókat.
Az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) új közzétételi és megnevezési követelményeket javasolt az ESG-szempontok mentén befektető befektetési alapokra vonatkozóan – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
Elég régóta „él” a magyar klímapolitika abból, hogy a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetátalakulás miatt „maguktól” csökkentek az üvegházhatású kibocsátásaink. Ugyanakkor ennek olyan társadalmi költsége volt, amit a jövőben nem szabad megismételni. Az utóbbi években viszont stagnáltak a kibocsátásaink, miközben – helyesen - egyre ambiciózusabb célokat tűztünk magunk elé. A magyar klímateljesítmény kapcsán sokat hallunk a múlt kétes eredményeiről, illetve a jövő nagy terveiről, de sokkal kevesebbet a jelenlegi szakpolitikai intézkedések hatásairól és a kibocsátások mostani tendenciáiról. Márpedig, ha nem tudjuk, hogy most hol állunk és milyen folyamatokat generálunk az intézkedésekkel, akkor csak sodródunk céltalanul, és a beavatkozások csak a semmiből a semmibe vezető látszatmegoldások maradhatnak.
A klímaváltozás ma már ténykérdés. Számtalan adat támasztja alá, hogy az emberi hatás megkérdőjelezhetetlen ebben a negatív folyamatban. Mégis vannak eszközeink, van lehetőségünk, hogy megfordítsuk ezeket a hatásokat, csak erre úgy kell felkészülni, mint egy komoly harcra – mutatott rá Prof. Mark Maslin a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
